2018. május 17., csütörtök

Olvasd el újra egy év múlva

A számítógépemen rendezgettem az írásaimat, fényképeket és egyéb dolgokat, amikor váratlanul megakadt a szemem egy íráson, melynek a címe: Újraolvasandó 2017. január 17-én. Teljesen el is felejtettem, hogy én ezt a kis levelet saját magamnak írtam, hogy így merítsek erőt kilábalni egy éppen akkor aktuális krízisből. Nem olvastam újra 2017. januárt 17-én, mert miután megírtam és elengedtem a sérelmeimet egy olyan csodálatos év következett az életemben, amit megérte megélni.

Szeretném megosztani veled, mert tanulságos és folyamatosan aktuális. 

Kelt 2016. január 17-én Skóciában, Perthshireban, a kincsesdoboz Pitlochryban...  


Kedves Jövőbeli Énem!

Először is szeretném, ha emlékeztetnéd magad, milyen bátor vagy és sikeres, aki mindent képes elérni, ha akarja, mert épp Skóciában vagy!!!!! A lehető legcsodásabb helyen, Pitlochryban, ahol még a társaság is olyan, amibe megéri bekerülni.

Gyötör a honvágy, mert régen voltál otthon, de akkor is boldog a lelked, mert megvalósítottál egy rég dédelgetett gyerekkori álmot. És ez nagy szó. Ha ezt meg tudtad valósítani, akkor képes vagy megvalósítani az összes többit is. Azt is, ami régi álom, azt is, ami később születik. Sose feledd, milyen erő van a kezedben. Az akarat, a hit, a kitartás ereje. Támaszaid pedig az angyalok és az univerzum. Szerencsés vagy és védett. Sokat tapasztalt lélek, aki mellett egy egész seregnyi pozitív energia áll. Angyalok, segítők, barátok, család formájában. 

Arra már rájöttél, milyen fontos a család. A szorongást és a pánikbetegséget legyőzted, még ha épp most nem is tudatosult benned. Ott vagy, ahol lenned kell. Ott vagy, ahova mindig is el kellett jutnod. És bár hosszú, göröngyös volt az út, amíg idáig elértél (sok bánattal, csalódással, lemondással), tudnod kell, hogy megérte. Még ha most nem is tudod, mennyire, később tudni fogod. (mire ezt visszaolvasod, tudni fogod)

Szeretném, ha tudnád, milyen csodálatos vagy. Most már egész, aki nem fél önmagát vállalni. Aki nem hajlandó feladni önmagát csak azért, hogy könnyebben elérjen célokat. 

Ne változz meg soha! Ne add fel magad azért, hogy olyat kapj, ami csak ideig-óráig tesz boldoggá. Higgy abban, ami előtted áll! Higgy magadban, amit képes vagy elérni, ami rád vár! Mert az csodálatos!

Jelenleg épp egy régi kedves ismerősödért vagy megőrülve. Még nem tudod, hogy ez csak azért van, mert nem kellesz neki, vagy több van a dologban. A srác Londonban él, ő írt rád, ő érdeklődött, egészen addig, amíg meg nem nyíltál neki és utalgatni nem kezdtél azzal kapcsolatban, hogy részedről bármiben benne lennél vele. A srác már nem érdeklődik úgy, ami neked fáj. De ez nem az első eset. Most még nem tudod, mi lesz a vége, bizonytalan vagy és fantáziálgatsz közös jövőről. Nincs ebben semmi baj. Mert te ilyen vagy. DE most már erős vagy és képes vagy helyén kezelni a dolgokat. Hagyod, hogy fájjon, ami sokkal könnyebben megtisztít majd. Nem tudod, mi sül ki ebből, de mire visszaolvasod ezt a levelet, kiderül, milyen véget szánt kettőtöknek a sors. Nem tudod nem sorsszerűnek tekinteni ezt. Nem baj, hogy akarod őt, azt sem, hogy arra vársz, írjon neked, ahogy az sem, hogy szeretnéd, ha kellenél neki. Ha ő az igazi, akkor már van előremozdulás a dologban, ha nem ő, akkor ezt már rég tudod és mosolyogsz ezeken a sorokon. 

Emlékezz arra, hogy kritizálta, milyen vagy: azt, hogy folyton filozofálgatsz és kitárulkozol és átveszed az irányítást. Ne változz meg! Ez vagy te! Higgy abban, hogy létezik az a tökéletes társ, aki kiegészít, akinek pont így vagy jó, akinek pont ez kell!

 Ne félj a lelkedet kiadni, mert mindaz a sok jó, ami benned van, az kell az embereknek ahhoz, hogy árnyékból kiérjenek a fényre. Vezesd őket. Bátran. Mindazzal a szeretettel, ami benned van.

Zárj végre le minden régi sérelmet, köszönj meg minden tapasztalást, lépj tovább és emelt fővel várd a következőket.

Tökéletes vagy és csodálatos. Pont úgy vagy jó, ahogy vagy! Én nagyon szeretlek téged!

Ölellek

(Lábjegyzet: A srác azóta Pesten él és piszok szerelmes... nem... nem jöttünk össze, nem ez volt megírva... és ez pont így van jól... természetesen mosolygok, miközben ezt a levelet olvasom...)